Magyar ÁFA-kulcs az EU-s digitális szolgáltatásokhoz

Írta: Tóth Nándor Tamás, idő: 2014-09-30 13:34:04

Az egyablakos ügyintézés kapcsán bevezetett áfa-szabályok változása miatt másképp fizetünk ÁFÁ-t január 1-től az online szolgáltatásokért (pl. vírusirtó, zenehallgatás, tárhelybérlés). Sajnos mivel Magyarországon a legmagasabb az értéktöbbletadó az Európai Unióban, ezért ez nekünk, magánszemélyeknek áremelkedést jelent a változás – de legalább a költségvetés jól jár.

Magyar ÁFA-kulcs az EU-s digitális szolgáltatásokhoz

Az EU-n belüli, de tagállami határon átnyúló tevékenységet folytató cégek életének könnyítése érdekében bevezette az Európai Unió az egyablakos ügyintézést. Az egyszerűsítés következményeként 2015. január 1-től a vonatkozó hozzáadott értéktöbbletadó szabályok nem a szolgáltató szerinti tagállam, hanem a szolgáltatás igénybevevője szerinti tagállam törvényei alapján számítódnak. A változás hatásait két bejegyzésben mutatjuk be, első írásunk a témában a magánszemélyeket érinti.
Az új szabály nem minden területet érint, csak a – röviden összefoglalva – digitális szolgáltatások szektorát. Ide tartoznak a telekommunikációs szolgáltatások, a rádió-audiovizuális médiaszolgáltatások, az elektronikusan nyújtott szolgáltatások, azaz a képek és szövegek letöltése, zene-, film-, játék-szolgáltatások (beleértendő a szerencsejáték), valamint az egyéb internetes szolgáltatások (vírusirtók, távoktatás, tárhelybérlés). Ebben a szektorban általánosságban azt mondhatjuk, hogy a magyar állampolgárok inkább a vevők, a szolgáltatók pedig általában nyugati cégek.
A szabályváltozás előtt az EU-ban letelepedett cég, amikor egy másik tagállam állampolgárának nyújtott az említettek körébe tartozó szolgáltatást, akkor a székhelye alapján fizetett hozzáadott értéktöbblet adót (Magyarországon ÁFÁ-t) – az adó a helyi költségvetést gazdagította. Sok vállalat a szabályozás miatt alacsony ÁFA-kulccsal operáló tagállamba tette át székhelyét, hiszen így a magánszemélyeknek alacsonyabb árat tudott biztosítani vagy nagyobb bevételt realizálhatott.
2015. január 1-től viszont nem a székhely szerinti ország szabályai számítanak, hanem a rendeltetési hely szerinti szabályok. Sajnos Magyarországon a legmagasabb a hozzáadott értéktöbblet adó az Európai Unióban, ezért a változás hatására a szolgáltatók várhatóan áremelést léptetnek életbe, árrésük csökkentése helyett egyszerűen magasabb áron számláznak majd a magyar vevőknek. Az érem másik oldalán jól járnak viszont a magyar cégek (ahogy következő bejegyzésünkben bemutatjuk) és a magyar költségvetés – még ha ez esetleg keveseket vigasztal.

Kommentek:

Szólj hozzá: